gazdasági válság

Népszerűek az aukciók, de vajon tényleg megéri műtárgyba, ékszerbe, órába fektetni?

Népszerűek az aukciók, de vajon tényleg megéri műtárgyba, ékszerbe, órába fektetni?

Egy aukció rengeteg kiváló, értékálló befektetési lehetőséget rejt magában: egy Rolex karóra például hat évvel ezelőtti árának több mint másfélszeresét értheti. Kovács Ádám, a BÁV kereskedelmi igazgatója szerint az árveréseken a legnagyobb népszerűségnek a festmények örvendenek, de nagyon keresettek az ékszerek, az órák, a papír régiségek, a numizmatikai érmek, valamint a kerámia, üveg- és ezüsttárgyak is. A BÁV júniusi, Centenáriumi aukcióján feltűnik majd egy igazi művészettörténeti szenzáció is: a világhírű francia impresszionista szobrász, Auguste Rodin egykori tanítványa, majd szeretője, Camille Claudel A könyörgő című alkotása, és a luxusórák kiemelt tétele is, egy Rolex Daytona.

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Sokan hitték azt, hogy a jelenlegi gazdasági válság enyhülést hoz a túlfűtött munkaerőpiacon. Az egész az autóiparban kezdődött két éve. Tavaly és az idén a COVID-válság megrengette a világot, egész iparágakat rendezve át (lásd vendéglátóipar). A nyugat-európai megtorpanás súlyosabb volta miatt sok magyar szűrét tették ki külföldön. Reméltük, hogyha már József Attila szavaival szólva „kitántorogtak”, akkor talán haza is jönnek. Nem így lett: a munkaerőpiaci hiány visszatért, a harc minden eddiginél hevesebbnek ígérkezik a Randstad munkáltatói márkakutatás alapján is. Bár minden nyolcadik magyar nyilatkozta azt, hogy elvesztette a munkáját, őket úgy felszívta a munkaerő iránti kereslet, mint a nyári záport a kiszáradt föld.

Minek kell történnie ahhoz, hogy a gazdaság teljesen összeomoljon?

Minek kell történnie ahhoz, hogy a gazdaság teljesen összeomoljon?

Válságok voltak, vannak, és lesznek is. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mennyire súlyos pusztítást végeznek a gazdaságban. Az elmúlt 100 év legdurvább példáját az 1929-33-as események adták, amit méltán neveztek el a nagy gazdasági világválságnak. Hogy mi zajlott le akkor, az történelem, és mindenkinek érdemes tisztában lennie vele. De az igazán fontos kérdés az, hogy mégis miért történt mindez, és mitől volt ez a válság annyira súlyos, hogy embermilliókat tegyen tönkre szerte a világon. Az alábbi cikkben ennek járunk most utána.

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.

Dunaferr: hamis iratokkal akarják elfoglalni a gyárat - Küszöbön a bérgyártás

Dunaferr: hamis iratokkal akarják elfoglalni a gyárat - Küszöbön a bérgyártás

Az elmúlt napokban a dunaújvárosi vasmű modernkori történetének legújabb fejezete bontakozott ki a szemünk előtt, ami alapján mostanra még határozottabban kijelenthetjük: nem a piacgazdasághoz méltó, ami most a térség legnagyobb foglalkoztatójánál történik. Ebben a helyzetben állt ki az újságírók elé Nagy Péter, a vállalat jogi képviselője, hogy ismertesse, miért és hogyan akarta átvenni a Dunaferr irányítását a kisebbségi ukrán tulajdonos, és ez miért volt illegitim. Részletesen bemutatta bizonyítékokkal alátámasztva (amelyekről azonban fotót nem készíthettünk, mert jelenleg folyamatban van a nyomozás a Nemzeti Nyomozó Irodánál), hogy az ukrán akciók során hogyan használtak fel hamis okiratokat és hogy a folyamatba már bekapcsolódott az orosz Vnyesekonombank, mert megelégelte az ukránok akcióját. Arról is beszélt, hogy a társaság jövője szempontjából meghatározó megállapodást írtak alá a kazah érdekeltségű, de osztrák hátterű Safin Handels Gmbh-val, aki eddig is fontos beszállítója volt a vasműnek. Az előszerződés alapján egy bérgyártás körvonalazódik a gyárban, amit most a cég jogi képviselője is megerősített nekünk. A sajtótájékoztatón megkerestük Mikó Istvánt, aki magát a Steelhold Limited törvényes meghatalmazottjának tekinti és reagált az elhangzottakra.

A fekete hattyú, a szürke orrszarvú és az állatgondozó

A fekete hattyú, a szürke orrszarvú és az állatgondozó

Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy gazdasági válságok jönnek-mennek. A Covid-válság (2020-2021) csak egy a sorban. Nem is olyan régen még a nagy pénzügyi válsággal (2008-2009), illetve az elhúzódó európai adósságválsággal küszködtünk (2011-2012). Az 1990-es évtizedben a rendszerváltás gazdasági sokkja okozott mélyrepülést. A nyolcvanas években is elég sokat prüszkölt a magyar gazdaság, és többször is (1980-ban, 1985-ben és 1988-ban is) elakadt a növekedés – alapvetően az 1970-es évek energiaválságának hazai utórengései miatt. Valószínűleg nem kell sokat várni a következő válságra sem, bár ma még rejtély, hogy az milyen természetű lesz.

Biztonság és bizalom: az arany mint Magyarország nemzetközi tartalékainak stratégiai eleme

Biztonság és bizalom: az arany mint Magyarország nemzetközi tartalékainak stratégiai eleme

A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzetstratégiai céljait követve aranytartalékát 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte, mellyel az ország a régió élmezőnyébe került. Az arany hitelkockázatmentes és értékálló eszközként hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot, míg potenciális menedékeszközként a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, illetve esetleges válságok idején is erősíti az országgal szembeni bizalmat, támogatja a pénzügyi stabilitást. Emellett az elmúlt időszakban tovább erősödtek azok a hosszútávú gazdasági folyamatok, amelyek hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez. Ennek megfelelően az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött, a jegybankok nettó vásárlókká léptek elő az aranypiacon.

Elakasztották a nagy uniós pénzszórási tervet

Elakasztották a nagy uniós pénzszórási tervet

Egyelőre nem hirdetheti ki a német államfő a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló európai uniós pénzügyi alap (Next Generation EU - NGEU) támogatásáról szóló törvényt - rendelkezett pénteken a német alkotmánybíróság, megakasztva a 750 milliárd eurós alap létrehozását.

Amikor a pénz kevesebbet ért mint a papír, amiből készült

Amikor a pénz kevesebbet ért mint a papír, amiből készült

A hiperinfláció réme máig kísérti az embereket Európában. Ez az a jelenség, ami visszataszíthat minket a cserekereskedelembe, ha hagyják tombolni. Az egyik leghíresebb és legalaposabban feltárt történelmi példa rá Németországból való, ahol az első világháború után különösen rosszul alakultak a dolgok. Mindez nem pusztán gazdaságtörténeti szempontból jelentős, hanem az egész politikai háttere is rendkívül tanulságos. Az alábbi cikkben áttekintjük a weimari köztársaság tragikus esetét, és megnézzük, hogy pontosan mi is vezetett a hiperinfláció elszabadulásához.

Nehézsúlyú politikus lépett színre Európában – Az euró megmentője átrendezheti a hatalmi viszonyokat

Nehézsúlyú politikus lépett színre Európában – Az euró megmentője átrendezheti a hatalmi viszonyokat

Az olasz miniszterelnöki poszt elvállalásával az Európai Központi Bank előző elnöke, Mario Draghi nemcsak hazája súlyos gazdasági problémáinak kezelésére vállalkozott, kormánya teljesítményének komoly kihatása lehet az EU fiskális integrációja szempontjából is. Ha ugyanis Olaszország, a 750 milliárd eurós uniós újjáépítési alap legnagyobb kedvezményezettje megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni a rá eső 209 milliárd eurós keretet, akkor az növelheti az unión belüli fiskális transzferek legitimációját. Emellett szakértők szerint Draghi az EU-n belüli hatalmi viszonyok átrendeződését, a transzatlanti kapcsolatok átalakulását is kiválthatja, miután Merkel közeli távozása, illetve a közelgő francia elnökválasztás miatt az EU irányait hagyományosan kijelölő német-francia tengely a közeljövőben háttérbe szorulhat.

Euróval vagy euró nélkül? A Covid-válság után is csak a konvergencia lehet az elsőszámú cél

Euróval vagy euró nélkül? A Covid-válság után is csak a konvergencia lehet az elsőszámú cél

A kétezres évek elején az euró mielőbbi bevezetése természetes célként fogalmazódott meg az újonnan csatlakozott EU-tagállamok jelentős részénél. A pénzügyi válság azonban felszínre hozta azokat az immanens problémákat, amelyek a közös európai valuta életképességét kérdőjelezik meg. A hazai gazdaságpolitika ezért – teljesen érthető módon – óvatosabb álláspontra helyezkedett az eurócsatlakozást illetően, és inkább a magyar gazdaság zónán kívüli felzárkóztatását helyezte előtérbe, a csatlakozás előfeltételéül pedig – többek között – a reálkonvergencia megvalósulását jelölte ki.

Varga Mihály bemutatta, hogyan növekedhet idén a magyar gazdaság

Varga Mihály bemutatta, hogyan növekedhet idén a magyar gazdaság

Parragh László MKIK-elnök előadása után Varga Mihály beszélt az eseményen. A pénzügyminiszter mérsékelte a múlt évi gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzését (6,4-6,5%-ról 5-6% közé), illetve felvázolta, milyen tempóban élénkülhet az idén a magyar gazdaság.

Eladósodni nem kell félnetek jó lesz

Eladósodni nem kell félnetek jó lesz

A nemzetközileg meghatározó pénzügyi intézmények szemléletében gyökeres fordulat ált be 2008 és 2020 között, két súlyos világgazdasági válságkezelésének tapasztalatainak következtében. Az egy évtizeddel ezelőtti stabilitásra törekvő és a monetáris és fiskális kockázatokat mérséklő javaslatok a 2020-as Covid-19 válság kezelése során már fel sem merültek. Helyette a vezető közgazdászok az élénkítés és az aktivizmus fontosságáról beszélnek manapság, melyet az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közgazdászai szemléltetnek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.